|
|
|
Christopher Marlowe
(1564-1593)
Első látásra
(a Hős és Leander-ből)
Nem vagy ura, hogy gyűlölj vagy szeress,
mert vágyad vize hajt, s az végzetes.
Ha két futó feszeng verseny előtt,
te választasz már vesztest vagy nyerőt.
S ha két egyforma aranyrúd világít,
úgy érzed, az egyik szebben világlik.
Szemünkön át hatol belénk ... |
|
|
|
|
|
|
|
Állok a vízparton, bolyongó lélekkel
a csillagokba szállok a messze föld felett.
Repülök a lélek szárnyain lebegve,
S onnan letekintve látom az elmúlt éveket.
Gyermekéveimnek lassan lehunyó világa
rám mosolyog szeliden, mint a bús holdsugár.
Lehullt napjaimnak legszebb virága,
S rám a messzi éjben sírok árnya vár.
Állok a vízpart... |
|
|
|
|
|
|
|
Marius dal Tolcador
"- Abaszisz... sokak szemében nem más, mint Toron egyik csatlósa, pedig aki ezt gondolja, nagyobbat nem is tévedhet! Elég csak az első Concordia felbontására visszaemlékezni, s tisztelettel adózni azon hű hazafiak emléke előtt, kik vérüket áldozták függetlenségünk megóvása érdekében. Nem rajtuk múlt, hogy Toron újra "szövetségbe" kényszerített ... |
|
|
|
|
|
|
|
...
TÉTOVA ÓDA
Mióta készülök, hogy elmondjam neked
szerelmem rejtett csillagrendszerét;
egy képben csak talán, s csupán a lényeget.
De nyüzsgő s áradó vagy bennem, mint a lét,
és néha meg olyan, oly biztos és örök,
mint kőben a megkövesült csigaház.
A holdtól cirmos éj mozdul fejem fölött
s zizzenve röppenő kis álmokat vadász.
S... |
|
|
|
|
|
|
|
Az felnőtt ember,
-aki tudja, hogy védtelen, sem istenre, sem emberre nem számíthat csak önmagára,
-aki tudja, hogy az élet minden fontos helyzetében egyedül van, születésében és halálában is. Aki megértette, hogy csak az egyedüli magány vagy a társas magány között választhat,
-aki tudja, hogy a bűneit mindhalálig cipelnie kell, nem rakhatja át senki más vállára,... |
|
|
|
|
|
|
|
Cím nélkül...
Alattam mozog a föld,
Írnom oly nehéz
Mert a vonat nem vár,
Sietni kell,muszály...
Kezemben egy tollal ülök
Míg mellettem a táj suhan
Gondolataimba mélyedve ottan,
Hol a világ egész,s örök.
Zörög a sínpár,s felriadok.
Hol is jártam emlékeim mámorában?
Már elfeledtem,dolgomat kerestem
De írno... |
|
|
|
|
|
|
|
...
TÉTOVA ÓDA
Mióta készülök, hogy elmondjam neked
szerelmem rejtett csillagrendszerét;
egy képben csak talán, s csupán a lényeget.
De nyüzsgő s áradó vagy bennem, mint a lét,
és néha meg olyan, oly biztos és örök,
mint kőben a megkövesült csigaház.
A holdtól cirmos éj mozdul fejem fölött
s zizzenve röppenő kis álmokat vadász.
S... |
|
|
|
|
|
|
|
Nem vagy ura, hogy gyűlölj vagy szeress,
mert vágyad vize hajt, s az végzetes.
Ha két futó feszeng verseny előtt,
te választasz már vesztest vagy nyerőt.
S ha két egyforma aranyrúd világít,
úgy érzed, az egyik szebben világlik.
Szemünkön át hatol belénk a villám:
a vágy, hiába töprengünk a titkán.
A habozás csak a szerelem árnya;
ki szer... |
|
|
|
|
|
|
|
A fájdalom bűnös magzata,
Én vagyok a szenvedés atyja;
Lelkem a kárhozott magány,
100 év gyötrelem után...
Jöttem el egy szűrke hajnalon,
Vérpatakban úszó árnyakon;
Hitem a szűz vérű halál,
A tudatum az égben messze száll;
Helyette pokoli erő jár,
Az útnak másik oldalán:
Gyere halandó fogd meg a két kezem
S nézheted a pusztulás... |
|
|
|
|
|
|
|
Van amikor fáradt virágok
tövén ül meg a csend.
Lehullt szirmok számolják
a gyorsan elmúló éveket.
A vén idő némán megáll,
ha meghallja sóhajod,
hajad szálai között
kócos napsugár oldalog.
Van amikor sápadt fényből
sárga lángcsóva tör elő
és csillagokat rajzol
a földre: múlt, jelen és jövő.
A mindenséget... |
|
|
|
|
|
|
|
...
Amióta megláttalak,
Szebben süt a nap le rám
És azóta százszor szebben
Dalol a kis csalogány.
Csak a piros ajkad néma
S mosoly rajta nem fakad,
Saját magam árnya vagyok,
Hisz csókolnom nem szabad.
Amióta megláttalak,
Illatosabb a mező
És azóta tövis nélkül
Áll a büszke rózsatő.
Csak a lelked lett fagyosabb,... |
|
|
|
|
|
|
|
Kisfaludy György:Élet hímnusza
A Föld vagyok én, a Végtelen,
az Óceán, a szárnyaló Értelem.
Kezem a csillagokba ér,
s nem teszek semmit mindezért.
Az Ég, a Szél, a Fény vagyok.
Én vagyok Istened, s angyalod.
Én vagyok benned minden őserő,
vágy, szerelem, mindent elnyelő akarat,
csodák, minden alkotás,
bosszú, gonoszság, és meg... |
|
|
|
|
|
|
|
Egyetlen csók pecsételte sorsom,Azóta is csak utána vágyódom !
A vers:
Hát így alakult, vége lett...
Pedíg nekem igazán sokat jelentett,
A boldogság márcsak árnyá tett
mása követ, mert immár elfelejtett.
A sok miért válaszra vár,
De választ senki nem ad már,
Mert értelme nem lenne immár,
és lehet jobb is így drágám.... |
|
|
|
|
|
|
|
Valamikor boldogult ifjúkoromban gyűjtöttem a különböző fordításokat, s íme a poe lapon, a holló 10 változatban. Meg kell köszönnöm mindkét barátomnak, akik lehetővé tették e hajnali órán ezt az élményt! Bár már alszanak....
A holló
Fordítók:
Babits Mihály | Endrődy János | Franyó Zoltán | Harsányi Zsolt | Kosztolányi Dezső | Lévay József | Radó György |... |
|
|
|
|
|
|
|
Szép Ernő: Valami
Szél voltam itt mely ellobog
Egy ernyőt fel nem fordítottam
Egy rózsaszálat meg nem törtem én
Felhő voltam, gyors égi füst
Vonagló szárny, úszékony álom:
Egy árnya sem maradt, nem lett eső
a szívszorúlás voltam, a sohaj
A messzenézés, csönd két szó között
A fölcsengés, az elcsodálkozás... |
|
|
|
|
|
|
|
Tóth Krisztina: Altató
Ezüst cipőben jár a Hold
Kigyúl a légi lámpabolt
Ott fönn lakik mind aki volt
Kék függönyön sok égi folt
Aki volt annak ott van ágya
Ágya fejénél ég a lámpa
Feje alatt a párna felhő
Mikor fény gyúl az árnya megnő
Itt lenn is árnyékok a fák
Aki elalszik messze lát
Aki ott fön... |
|
|
|
|
|
|
|
Magány
Sebzett lelkem sötét árnya,
fojtogat az éjszakában,
levegőt,kiáltanék,de nem jön a válasz,
meghalt a remény az éjszakában.
Vénusz Istennőnk itatna egy korttyal,
de poharát ajkamtól eltoltam,
haggyj én már beleittam,
meghalt a remény az éjszakában.
Emlékképek a távolból felvillannak,
becsapott lelkem sírva si... |
|
|
|
|
|
|
|
Hallom a lépteket.
Nézem a rémeket.
Nem látom a címeket.
Ments meg Uram, minket!
Rémek tánca,
hangom árnya,
félelem lépte.
Ments meg Uram, minket!
Galamb tolla, inge,
véres verítékkel terítve.
Hova lett a színe?
Ments meg Uram, minket!
Vétektől mocskos,
aranytól rendes,
hányástól nedves.
Me... |
|
|
|
|
|
|
|
Pillanatkép
Augusztus Erkély Este hat
sötétedik Boldog vagyok
és nem vagyok A vízszintes irányok
befagynak röptükben A távlat
lefele szív Boldog vagyok
és nem vagyok A szemközti házsor árnya
az úttesten már átcsúszott
most az innenső falon haladva
jön fölfelé Sorban kioltogatja
a zöld növényi izzást a szomszéd balkonok
kő... |
|
|
|
|
|
|
|
...
Szavak, súlyos szavak,
Nekem már nem kelletek.
Pillanatok, csendes pillanatok,
Már csak ti kelletek.
A csend árnya, ez kell csak,
A csend halk suttogása,
A csend csendessége,
A csend édessége.
Minek a sok tárgy, szó,
Ha nem szívből szóló,
A csend, a szem vallomása,
Többet ér mindennél. |... |
|
|
|
|
|